A depresszió orvosi értelemben vett betegség, amikor is meghatározott tüneteknek meghatározott ideig kell fennállni ahhoz, hogy a diagnózist megállapíthassuk. A depressziós beteg hangulata indokolatlanul és tartósan romlik, elveszti érdeklődését a külvilág iránt, nem érdekli munkája, családja, hobbija. Állandóan fáradtnak, gyengének érzi magát, napi aktivitása lényegesen lecsökken. Étvágytalan lesz, étvágya és testsúlya csökken (néha azonban fokozott étvágy észlelhető), többnyire keveset és rosszul, (ritkábban túl sokat) alszik, gyakran több órával korábban ébred és reggelre nem piheni ki magát. Fizikai és szellemi teljesítőképessége romlik, fáradékony, dekoncentrált, feledékeny lesz. Szexuális érdeklődése és teljesítőképessége is lecsökken, életét értelmetlennek érzi, önvádlások jelentkezhetnek, életuntság léphet fel és sokszor az öngyilkosság gondolatáig, illetve öngyilkossági kísérletig, legsúlyosabb esetekben a befejezett öngyilkosságig is eljut. Az esetek több mint a felében a depressziós tünetek délutánra vagy estére érezhetően enyhülnek, de másnap reggel újra rosszabb az állapot.
Bipoláris betegségA bipoláris (más néven mániás-depressziós) betegség a pszichológiai és testi működések olyan központi szabályozási zavara, amely kifejezett (kóros) hullámzásokhoz vezet a hangulati élet, a pszichés és testi energiák, a gondolkodási folyamatok valamint a közösségi alkalmazkodás terén. Az egészséges emberekre jellemző, és többnyire a külső okok által megmagyarázható kisebb hangulati ingadozásokkal szemben bipoláris betegeknél ezek a hullámzások a különböző intenzitású mániás és depressziós epizódok formájában jelentkeznek, és többnyire olyan súlyosak, hogy sok panaszt, szenvedést és nem utolsósorban anyagi terhet jelentenek mind a beteg, mind a közvetlen környezete illetve az egész társadalom számára.
Háziorvosok szerepeSzámos vizsgálatból ismert, hogy az öngyilkosság szempontjából veszélyeztetett személyek a tettük elkövetését megelőző hetekben, hónapokban felkeresik háziorvosukat különféle – és nem feltétlenül pszichés jellegű – panaszokkal. Ez egyben lehetőséget teremt arra, hogy még a szakszerű exploráció előtt – többnyire a váróteremben történő várakozás során – a beteg rövid, néhány egyszerű kérdésből álló kérdőívet töltsön ki, amit a nővér vagy asszisztens értékel, és az így kiszűrt, depresszióra vagy szuicidalitásra gyanús beteg vizsgálata a háziorvos által feltett célzott kérdéssekkel folytatódjon. A Rövid Reménytelenség skálát a Rövid Beck depresszió szűrő kérdőívvel együtt célszerű alkalmazni. A két – összesen 13 kérdést tartalmazó – kérdőív kitöltése csak néhány percet vesz igénybe.
Rövid reménytelenség skálaA depresszióval együtt járó reménytelenség detektálása nagy segítség a rövid távon megjelenő öngyilkossági veszély feltárásában. A reménytelenség, kilátástalanság, életuntság és halálvágy kontinuumot képezve mintegy az öngyilkossági gondolatok előszobáját jelentik, és ezért az esetleges ön-gyilkossági szándékra indirekt módon rákérdezve közelíthetjük meg legkönnyebben az öngyilkosság témáját, pl. “milyennek látja a jövőjét?”, „hogy van megelégedve az életével?”, „gondolt-e a halálra?”, stb.
Először a 4 tételes rövid Reménytelenség Skálát érdemes kitöltetni, és ha az összpontszám 0 vagy 1, akkor további teendő nincsen.
Ha az érték 6 vagy afölött van, akut szuicid veszély áll fenn és a beteget feltétlenül pszichiáterhez kell irányítani akár a Beck Depresszió kérdőív kitöltése nélkül is.
Ha az érték 2 és 5 között van, szükséges a rövid Beck kérdőív kitöltése.
Rövid Beck kérdőívA számos, elsősorban a háziorvosi gyakorlat számára kidolgozott depressziószűrő mérőeszköz közül a rövidített (9 tételes) Beck depresszió kérdőív mind a pszichiátriai, mind a háziorvosi gyakorlatban a gondosan meghatározott határérték felett (legalább 19 pont) jól jelzi az aktuális depressziós állapotot, míg 25 vagy magasabb pontszám esetén igen nagy szenzitivitással és specificitással detektálja a major depressziót. A Rövid Beck depresszió kérdőívvel végzett szűrővizsgálatot évente egy alkalommal célszerű elvégezni, de a depresszió klinikai gyanúja esetén a háziorvosok bármikor élhetnek ezzel az egyszerű módszerrel a depresszióra gyanús páciensek kiszűrése, és szükség esetén a pszichiátriai ellátás felé irányítása végett.